A Guerini MVE-FITASC kupasorozatok következő fordulóinak a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. ravazdi lőtere adott otthont. A több, mint 60 hektáron elterülő lőtér minden lövést kedvelőnek biztosít szórakozást, legyen az sörétes vagy golyós szám. Modern kialakítás, remek tájolás, átgondolt tervezés jellemzi a lőteret. Minden pontján látszik, hogy a lövők lehető legjobb kiszolgálásra tervezték és hozták létre az egész komplexumot. Modern, bár azért (mint szinte mindenhol) hibákkal működő géppark. Azt mondjuk soha nem fogom megérteni, hogy ha egy cég ennyi pénzt öl bele egy ilyen kaliberű lőtér építésébe, akkor miért nem foglalkoznak többet a gépek karbantartásával. (Tisztában vagyok vele, hogy egy lőtér fenntartása komoly összeget emészt fel, de ez akkor is egy olyan dolog, amire érdemes a pénzt rászánni.) Persze ez nem az összes, a pályákon található gépre igaz, de amikor a lövő találkozik egy ilyennel, az nagyon bosszantó tud lenni. Mivel a lőtér viszonylag fiatal, így elég nehéz hosszan méltatni vagy negatívumokat sorolni. Majd egy pár év múlva kiderül, hogy milyen irányt vesz a létesítmény a jelenlegi szakmai vezetéssel...  

Pályák:

Sporting: Amennyire emlékszem, a gépek elhelyezkedése nem sokat változott a legutolsó látogatásom óta. Ez egy újabb dolog, amit nehezen tudok megemészteni. Adott egy remek kialakítású lőtér, de a gépeket nem mozgatják át, nem rendezik át a pályákat. Így sajnos egy idő után unalmas lesz a pálya és beszürkül bármelyik itthoni lőtér közé. A pályák egyébként hozták az elvárt szintet. Voltak pofonegyszerű korongok, de ugyanakkor volt nem egy olyan röppálya, amihez azért fel kellett kötnie a nagyérdeműnek a gatyát. Például az I. vonal 3. állásán a "B" korong nem volt éppen a "legkedvesebb" gesztus a pályaállítótól (értsd: battue korong majdnem élben... Ha viszont normál korong volt, akkor minden elismerésem!!!). Remek ötlet volt a fű felett "elúszó" és "beúszó" korongok használata, és amennyire tudom, próbára is tette a versenyzőket. Ami roppant nagy pozitívum volt, az az, hogy a pályákon a gépek száma követte a FITASC (4-4-3-4) szabályt. A dublékban szereplő korongokkal nem minden esetben tudtam egyetérteni. Néha a két (leg)nehezebb korong szerepelt, néha pedig (érhetetlen módon) a kotta két utolsó korongja. Furcsa volt látni, hogy volt olyan lőállás, ahol konkrétan lábszár középig fűben kellett lőni. Ez azért volt vicces, mert míg körben le volt ugyan vágva a fű, de ahol a lőállás volt, ott nem.                                                                   

Compak Sporting: Az előző naphoz képest 0, azaz nulla változtatás történt a pályákon. Maximum annyi, hogy bekerült 1-1 új korong, amit az előző nap nem lőttek a versenyzők. A mai napra is igaz volt, hogy azért volt a korongokban kihívás. Ha a FITASC Compak Sportinggal szemben támasztott követelményeit vesszük, akkor a 2. és 4. pálya volt az igazi, ízig vérig CPS pálya. A 3. volt az, ami már inkább nehéznek számít. Az 1. pálya pedig kimondottan a nehezek közé volt sorolható. Pláne úgy, hogy a lőállások ferdén álltak. De ha a ferde talaj nem lett volna elég, akkor még ott volt nehezítő körülménynek az, hogy billegett a lőállás, ami kimondottan balesetveszélyes. Többen sérelmezték (joggal), hogy nem elég a néha nehezen látható korong, még a "csónak hatással" is küzdeni kell. A másik, ami nagyon hiányzott, az a hangindítás volt. Bár a lőtér rendelkezik ilyen rendszerrel, valamilyen okból kifolyólag mégsem használják, pedig nagyot dobott volna a verseny színvonalán. Talán majd legközelebb.

Szervezés:

Egy olyan helyen, mint a ravazdi lőtér, mindennek olajozottan kell működnie, és amennyire tudom, úgy is működött. A bírók helytálltak, bár - főleg vasárnap - nem volt egyszerű dolguk. Akárki akármit mond, 14 CPS rottét lebírálni váltás és szinte szünet nélkül nem egyszerű feladat. Mondjuk az első nap rottebeosztását ki is lehetett volna rakni az MVE honlapjára a verseny előtt, és akkor legalább a lövők tudták volna, hogy mikor és hol kezdenek. És a korrekt időterv és rottebeosztás a helyszínen sem volt megtalálható. Ha ezek megfelelően elkészülnek, elkerülhető lett volna a reggeli sorbanállás, amit pár lövő zokon is vett. Lássuk be, hogy kicsit jobb előkészülettel és nagyobb odafigyeléssel elkerülhető lett volna a torlódás. (Annyi pozitívum tapasztalható volt másnap, hogy a lövőknek nem kellett reggel befizetni a nevezési díjat, mert megtehették bármikor a nap folyamán. Ez egy jó ötlet volt.) 

 Értékelés:

Én többet vártam a versenyektől. Bár a pályák megfeleltek a szabályoknak, mégis hiányzott belőlük valami, valami fűszer, fantázia. Hiszem, hogy jobb, ütősebb versenyeket is össze lehet hozni, ha a szervezők kicsit komolyabban veszik a munkájukat és rendesen szervezik a versenyt. Valahogy olyan összecsapott érzésem volt, nehezen tudom megfogalmazni, hogy mi, de az biztos, hogy valami hiányzott. Bízom benne, hogy a Compak Sporting Országos Bajnokságra már lesz hangindítás, illetve átalakulnak a gépek helyei.

Gróf Senkiházi

Anno, amikor még Magyarország nem rendezett nagydíjakat, ez volt az egyik olyan verseny mely elérhető közelségben volt ahhoz, hogy hol több, hol pedig kevesebb magyar lövő részt vegyen rajta. Régen nagyon sok neves versenyző is tiszteletét tette itt. Sajnos ez a dicsfény mára már megkopott. A valamikor bőven 200 fölötti létszám mára már alig 150 főre apadt, bár még így is népszerűnek mondható. De napjainkban, amikor egymást érik a nagyobb versenyek, bizony többre van szükség, mint amit a verseny jelenleg nyújtani tud. Látszik, hogy hosszú idők óta rendeznek itt Sporting versenyt. Mindenkinek a kisujjában van a rutin, nincs már szükség semmi extra szervezésre, mindenki tudja a dolgát és teszi is. Már nem akarnak semmi extrát adni, már nincs benne az a "nagy durranás" ami régen volt. Inkább áll be a régi időket idéző versenyek sorába mintsem, hogy újra és újra megküzdjön a lövőkért. Nyilván ez a kényelmesebb út, így sokkal kisebb befektetett munkával lehet, jelentős bevételre szert tenni. Illetve ha valaki szeretné látni, hogy milyen korongok voltak 5-10 évvel ezelőtt, annak ez a verseny lehet a tökéletes választás. Nincs késés, minden óramű pontossággal megy. A klubház kiváló, bár nem tegnap épült, de a felszereltségét bármelyik hazai lőtér megirigyelhetné. A környezet is rendkívüli, ha hasonlítanom kellene, akkor azt mondanám, hogy olyan mint Galgamácsa, de mégis más. Más a növényzet, más a klíma, más a domborzat. Fölösleges lenne hasonlítgatni őket egymáshoz. Mindkét helyszínnek megvan az erőssége és a gyengéje is. A megközelítés kiváló, az autópályát elhagyva mindössze pár kilométert kell megtenni, hogy a versenyző a lőtér központjába találja magát.

Pályák:

A versenyen összesen 4 vonalon 4-4-4-4, azaz 16 lőálláson zajlott. Az állásokon 3 és 4 gép volt elhelyezve. A F.I.T.A.S.C. rendszerben megszokottakhoz képest itt az első állás volt a 3 gépes. Ami a gépeket illeti, többnyire 100+ éves Laporte gépek dolgoztak a versenyzők szórakoztatásáért, illetve volt még néhány (szám szerint 7db) Pormatic is. Ahogy azt fentebb is említettem, a verseny az old school vonalat képviseli. Ugyanez igaz a korongokra és pályaállításra is. A korongok 70-80%-a élben repült. Ez még kisebb gond lett volna, viszont attól függően, hogy egy adott pályán melyik napszakban lőtt a versenyző, annak megfelelően bujkáltak a korongok az árnyékban. És ez a legtöbb lőállásra igaz volt. Ez sem könnyítette meg a lövők helyzetét. Ahogy megfigyeltem ezek, a külföldiek számára nehezebb korongok nem okoztak komolyabb kondot a cseh lövőknek, viszont, ha egy olyan korongot kellett eltalálni, ami rendesen mutatta magát, netán valami íves pályát írt le, na ott már voltak gondok. Amennyire "egyszerűen" ment az élében menő korongok megsemmisítése, annyira nem tudtak mit kezdeni a mostanában népszerű(bb) röppályákkal. Nagyon fájó volt látni, hogy bár voltak olyan gépek amiket lehetett volna dönteni, de azt mégsem tették meg. Úgy gondolom, hogy ha nem használják ki a dobógépek által adott lehetőségeket, akkor teljesen felesleges drága, dönthető gépeket vásárolni. A versenyen amúgy a Corsivia gyár ECO korongjait használták. Szépen tört, de eleinte furcsa volt, hogy amikor rendesen eltaláltak egy korongot, akkor az homokszínű füstött hagyott maga után. A másik nagyon szomorú dolog, hogy az elmúlt években szinte semmilyen átalakítást nem hajtottak végre a pályákon. Tehát a gépek ugyanott vannak mint 10 éve és kb. ugyanazokat a röppályákat dobják. #SAD  

Szervezés:

Egy olyan helyen, ahol a szervezők már több mint 10 éve minden évben rendeznek egy nagyszabású (értsd 200 korongos) versenyt nehéz komoly kivetnivalót találni. A cseh bírók tették a dolgukat, bár ahogy elnéztem most azért engedékenyebbek voltak, mint azt bármely F.I.T.A.S.C. versenyen megszokhattuk. Nem egy "berajtolást" néztek el a lövők számára, bár a fejüket csóválták, de szankcionálás nem történt végül. Nagyon pozitív dolog volt, hogy az összes szervező - ki jobban, ki kevésbé - beszélt angolul. Vagy ha esetleg nem, akkor pár lépésen belül volt, aki igen és tudta is a nekünk szükséges információt.

Értékelés:

A Cseh Nagydíj minden olyan versenyző számára érdekes lehet, akik nemrég kezdték el a sportot és kíváncsiak, hogy milyenek voltak ezelőtt 10-15 évvel a korongok röppályái és szeretné kipróbálni a tudását rajtuk. Abban biztos vagyok, hogy maradandó élményekkel fognak távozni. Abban viszont nem, hogy visszatérnek. Ahhoz, hogy a régi szintre tudják magukat visszatornázni, bizony többre van szükség, mint amit jelenleg nyújtanak. Ami viszont kiemelkedő volt a többi (bármelyik) környékbeli versenyhez képest, az a díjazás. Minden évben az első díj egy sörétes (Browning) sport puska, amit az abszolút első helyezett nyer el. És ha ez nem lenne elég, iszonyat mennyiségű lőszert osztanak ki. Még a felnőtt 10-dik helyezett is kap 5 dobozt (125db). Ez azért elég menő és egyedülálló díjazási mód.

Gróf Senkiházi

A verseny értékelése Oziris tollából:

Guerini MVE-FITASC Compak Sporting Kupa sorozat. 
I.forduló Bugac.

Bugacon indult a Compak Sporting Magyar Kupa versenysorozata, 56 nevezett versenyzővel. 
A Kupa sorozat érdekessége, melyet a neve is magában foglal, Guerini. A névadó szponzor felajánlott egy Caesar Guerini Temper Sporting sörétes sportfegyvert, mely az utolsó fordulón kerül kisorsolásra, tehát bárki megkaphatja, aki legalább 4 versenyen részt vett. Ez talán ösztönzően hat az emberekre, így azt gondolom több nevező is lesz. 
Most is, mint mindig Misi bácsi a családdal együtt fogadta a versenyzőket. Míg sokan a büfénél sorban álltak reggeliért és kávéért, addig a pálya átadásra került, és a bírók is megtekintették az, az napi rezidenciát. 
Rövid megnyitó után, már sokan beöltözve várták a rotte lapok elkészülését, hogy eltudjuk kezdeni a versenyt. Az irodát, Inci (Misi bácsi lánya) és Hajdú Feri koordinálta, bár a technika mindig trükközik egy kicsit, de a számítógépes problémát hamar megoldották, és a rajtszámokat is időben megkapta mindenki. 

-A pályákról összefoglalva annyit tudnék elmondani saját tapasztalat alapján, hogy nem tűnt néhéznek egyik sem, bár nem lehetett félvállról venni a korongokat. Minden pályán volt, 24-25 találat.

Technikai sportban, ami elromolhat az el is fog, de...

-Compak 1-es pályán már korán reggel az első rotte után, gépet kellett cserélni. A, D gépünk ugyanis, csak annyi korongot tört el, ahányat kidobott. Egy gyors telefon volt Misi bácsinak, hogy baj van, azonnal jött és azt mondta, hogy: "-nem szerelgetünk most találomra, kitudja meddig tartana, hozom az új gépet! " 
Nagyjából így 15 percet vett igénybe a gépcsere, és ment is tovább a lövészet! Teljes pozitívum volt, hogy senki nem problémázott a géphiba miatt, mert ugye tudjuk, hogy nálunk mindenki rohan a versenyeken, csak nem értem miért, ha erre szánta a napot!

- A többi pályán zökkenőmentesen lement a verseny, nem volt más technikai probléma.
10 perces csúszás volt, de ez nem volt észrevehető. 
- Sokan véleményezték a versenyt, volt, aki azért panaszkodott mert, kettő pályán pont szembe sütött a nap, és ezt lássuk be, hogy kellemetlen és zavaró, néha még találat is múlhat rajta. Mások azért, mert nem kapott meg egy találatot, szerinte találatot, a bíró szerint nem volt az, ilyen mindig is lesz... (Hozzátenném, hogy a bírók is emberek, nem fog reggel 9-kor robottá változni, hiába így gondolják sokan) 
Mindezt leszámítva azt mondhatom, hogy tetszett a verseny szinte mindenkinek.

Eredményhírdetés, kicsit hosszabbra sikeredett a vártnál mert, a FITASC szabályok szerint változtak a kategóriák, így nem túl megszokott még nálunk, hogy az "új" Senior kategória a "régi" Veterán!

Összegzésként annyit tudnék mondani, hogy Bugac fejlődik, vannak még bőven hiányosságok  a pályán, de ez a verseny szerintem nem volt összehasonlítható a tavalyiakkal, látszik az igyekezet és a belefektetett munka. A versenyzőinknek annyit mondanék csupán jó szándékból, néha lapozzák át a szabályzatot, ártani nem fog. :) 

-Oziris-

Vannak olyan lőterek Magyarországon, amik már az ősidők óta üzemelnek. Mióta az eszemet tudom a Füzesabonyi Lőtér (és most már Kalandpark) a magyar koronglövő élet szerves részét képezi. Szabó János nevét nem kell senkinek bemutatni. Aki járt már valaha koronglövő versenyen az biztos, hogy találkozott már vele. Bárki aki ismeri, tudja, hogy soha nem rejti véka alá véleményét, egyenes, és ha valami nem tetszik neki, azt a maga módján, de mindig az érintett tudtára adja. Amilyen elánnal meséli történeteit, ugyanolyan elánnal készül egy-egy versenyre. Minden versenyre megpróbál valami újítást kitalálni, hogy a versenyzők még jobb körülmények között lőhessenek vagy még jobban érezhessék magukat. Vitathatatlan tény, hogy a Füzesabonyi Lőtér egyike azon helyeknek, ami a legnagyobb fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, beszéljünk akár a gép parkról, akár a szociális helyiségekről vagy akár a pályákról. A géppark "cseréje" nem volt éppen zökkenőmentes, de mára már mondhatjuk, hogy stabilan működő gépek állnak a nagyérdemű szolgálatában. Nyilván - mint bárhol máshol a világon - itt is lehetnek géphibák, még akkor is, ha ezt országunk lövői máshogy is gondolják. Egy technikai sportban bármikor lehetnek technikai gondok, és bár gyakran hisszük, hogy erről csak a rendező tehet, ettől ez azért bonyolultabb, de ezt majd később, egy másik alkalommal kifejtem... Szóval az elmúlt évek és versenyek mindig valami újításról szóltak. Illetve szóltak volna, mert a nagy igyekezetben, hogy mindig valami újat, valami különlegeset adjon a lövőknek, szem elől tévesztette - vagy szimplán nem vette észre -, hogy a kevesebb néha több. És a próbálkozások, hogy jobbá tegyük a hangulatot, és mindig valami újat, jobbat adjunk sajnos megbélyegezte a lőteret. És bár sokaknak tetszettek ezek az újítások, de bőven voltak akik keserédes szájjal távoztak. Ennek ellenére - meg annak is, hogy megannyi ember fogadkozott, hogy soha többet nem megy Füzesabonyba - mégis mindenki visszatér. Hogy miért? Mert kíváncsiak rá, hogy milyen újítást talált ki Szabó János. Órákon át lehetne boncolgatni, hogy mi is a titok, de ezt úgy sem fogjuk soha megfejteni.

Pályák:

A pályák hozták a magyar átlagot. Sajnos nem figyelnek a lőteresek arra, hogy a Compak Sportingban vannak bizonyos kötlező korongok. Ezek egy része vagy egésze biztosan hiányzik egy-egy Compak Sporting versenyről, és innentől szerintem nehezen lehet őket Compak Sporting versenynek hívni, inkább Compak Sporting jellegű versenyek. A másik ami kicsit furcsa volt számomra, hogy a gépek elhelyezkedése nem sokat változott a tavalyihoz képest. Nem tudom, hogy mi kellene ahhoz, hogy ez - az egyébként Magyarországon trend - megváltozzon, hogy ha van egy épített pályám, soha ne akarjam komolyabban átrendezni, átépíteni. Biztos vagyok benne, hogy a lövők is jobban örülnének, ha nem tudnák, hogy "igen akkor most balról fog jönni egy battue, mert az már ott van legalább 3-4 éve, és olyan mintha betonozva is lenne, pedig nincs, megnéztem. Bízom benne, hogy ez egyszer megváltozik, nem csak Füzesabonyban, hanem az ország bármely lőterén.

Szervezés:

Szervezés terén nem ez volt a legjobb verseny Füzesabonyban. Voltak kisebb, nagyobb hibák a versnyirodán, mely hibákat biztos vagyok benne, hogy a következő versenyre javítani fognak. Külön megnehezítette a zökkenőmentes lebonyolítást, hogy ez a verseny egyben a Heves megyei kamarai versenysorozat egyik állomása is volt. Ami nem lett volna baj, ha mindenki ugyanannyi korongot lő, de sajnos nem így volt. Voltak versenyzők, akik 50 és voltak akik 100 korongra lőttek. Ez külön szívás egy olyan rendszerben, mint a CPS, mert megnehezíti a rotték rendes forgatását. Amennyire tudom a bírók is egész jól teljesítettek, bár volt panasz is. De ezt tudjuk be a rutintalanságnak, illetve annak, hogy vezérlő elektronika nélkül, puller nélkül, nem könnyű dolog CPS versenyen bíráskodni, tudom, mert csináltam már. 

Összegzés:

Minden hibával és bakival együtt, azt gondolom, hogy remek időben jó szórakozást nyújtott ez a verseny. Nyilván a hibákból okulni kell és ki kell őket javítani, illetve törekedni kell arra, hogy a következő versenyen ne forduljanak elő. Azt hallottam, hogy a következő versenyre nagyon készülnek tekintve, hogy sikerült egy komolyabb szponzort is bevonni a verseny szervezésébe. Kíváncsian várom a versenykiírást. 

Gróf Senkiházi

Mielőtt még bárkinek feltűnne, a versenyen történt "incindensről" szándékosan nem írok. Elég speciális a véleményem ezzel kapcsolatban, és ezt nem szeretném a nyilvánosság elé tárni. Szerencsétlen, rossz, hibás döntések sorozata volt, mely hibákból minden abban résztvevőnek okulnia kell. Bízom benne, hogy több ilyen nem fog előfordulni. 

Lassan hagyomány, hogyha Magyarosrzságon FITASC nemzetközi koronglövő versenyt rendeznek, akkor az sikerbe torkollik. Valahogy olyan ez mint a biciklizés, ha egyszer megtanulja az ember, hogy hogyan lehet jó versenyt rendezni, utána már rutinból is meg fogja oldani. És ebben országunk tényleg nagyhatalommá vált az elmúlt években. Bár a szervezők bizonyos mértékben cserélődtek az évek során (akire szükség volt az maradt, akire nem az ment), de a színvonal nem csökkent, sőt nőtt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a tény, hogy a magyarországi Compak Sporting GP-k versenyző létszám évről évre növekszik. Idén sikerül a tavalyi rekordot is túlszárnyalni, hiszen 135 fő nevezett a versenyre. Persze a remek szervezés csak az egyik oldal, a másik oldal pedig a hotel közelsége. Kevés olyan hely van országunkban (van még ilyen egyáltalán?), ahol a ennyire közel található egymáshoz a lőtér és a szállás. És ahogy itt a lőtér és a hotel együtt jár, sajnos ugyan ez igaz az állapotukra. Ahogy az előző verseny beszámolója során megírtam, hogy a lőtér lassan, de biztos pusztul, ugyanez igaz sajnos a hotelre is. A szobákra évek óta ráférne egy festés, a zuhanyzókban a zuhanyrózsák penészesek. A másik érdekes dolog, amire külföldi lövők hívták fel a figyelmemet, az, hogy amikor egy-egy nagyobb verseny van a lőtéren, akkor a hotelben a felszolgált fogások adagja csökken, míg az áruk marad. Ez szintén nem szép és vendégcsalogató húzás.

Annak ellenére, hogy az előrejelzés szép időt jósolt a hétvégére, a szombat reggeli időjárás nem éppen a legszebb arcát mutatta a lövők felé. Nyirkos, felhős, majd pedig esős, végül pedig fágyolfelhős időben telt a verseny első napja. Az időjárási körülmények folyamatos változása ellenére született néhány kiemelkedő eredmény, melyek közül egy nagyon kedves volt számunkra. Jéri Tamás első nap 100-ból korongból 100 találatot ért el. Amennyire tudom, ilyen még nem volt kis hazánkban, vagy ha mégis, akkor nagyon-nagyon régen. Külön öröm, hogy ezt a teljesítményt egy magyar lövő érte el. A második (egy svéd versenyző) 99-es eredménnyel zárt, míg a harmadik helyen -holtversenyben - 98 találattal Szerdahelyi András, Palkovics András és egy norvég junior John-Ole Nordskog állt.

A második nap már sokkal jobban indult, hiszen verőfényes napsütésre ébredhettek a versenyzők, és a napsütés az egész nap folyamán kitartott. Míg szombaton a változékony időjárás, addig vasárnap a szél tette próbára a lövőket. Ha a szél nem lett volna elég, akkor ott volt plusz nehezítésnek a "sok doublés" pályák. Sajnos a szombati bravúrt nem tudta Jéri Tamás megismételni vasárnap, bár a 98 találatos eredmény így is szép pláne úgy, hogy ezzel meg is nyerte a versenyt. A II. és III. hely sorsáról szétlövés döntött, mely csatát Szerdahelyi András és John-Ole Nordskog vívta. A szétlövés első részében során nem sikerült eldönteni a helyezések sorsát, így következett a hirtelen halál. A második csatát a norvég junior nyerte, így övé lett a II. helyezés míg Szerdahelyi András lett a III. helyezett. 

Pályák:

Ami a pályákat illeti, nem lehetett panasza versenyzőknek. Mind a kettő nap volt "egyszerű" és picit bonyolultabb pálya. A FITASC Compak Sporting szabályok értelmében a kétnapos, 200 korongos versenyeken az első nap 3 szóló + 1 doublé és "kottákat" kell használni, melyek közül egynek szimultán doublénak kell lennie. Szombaton a szimultán doublék az 1. pályára kerültek. Azt hiszem nagyon sok lövőben komoly (kiben pozitív, kiben pedig negatív) nyomot hagyott az 5-ös állás A/C doubléja. Ennek ellenére több 25-ös eredmény született és persze jó pár 24-es. A második nap következtek az 1 szóló és 2 doublés pályák. Ezek közül is egynek 2 szimultánosnak kell lenni. Bár a pályákon a korongok röppályái jórészt egyszerűbbek lettek, de az a tudat, hogy a korongok többségére csak egy lövést adhatnak le a versenyzők, komoly nyomást jelent a versenyzők nagy többségének. Ez látszott is az eredményeken, szinte senkinek nem sikerült az előző napi eredményét felülmúlnia, maximum szinten tartani. Amennyire tudom a külföldiek mind elégedettek voltak a pályákkal. Magyar versenyzők között akadt aki szerint túl könnyűek voltak a pályák (még akkor is, ha az eredményük nem éppen ezt tükrözte) és voltak akiknek kimondottan nem tetszett. Nekem az lett volna furcsa, ha a magyarok nem találnak hibát, de mindegy a hagyomány az hagyomány... 

Szervezés:

A szervezők most is, mint az elmúlt GP-k alkalmával mindent megtettek a versenyzők kényelméért. A géptöltések szinte észrevétlenül lezajlottak. Minden a megfelelő idő a megfelelő helyen volt. Nem hallottam panaszt senkitől panaszt a szervezéssel kapcsolatban. A bírók hősiesen tették a dolgukat. Persze a monoton munka mellett be-becsúszott egy-egy hiba, de hát ők is emberek, még akkor is ha néhányan gépnek nézik őket. A nyelvi tudás, ahol még lenne hova fejlődni, mind a személyzet, mind pedig a bírók részéről. Összességében úgy gondolom, hogy az MVE egy újabb remek nemzetközi versenyt rendezett. Csak így tovább a következőkben is, ne adjuk lejjebb a szintet!

Gróf Senkiházi

Az első verseny került megrendezésre sarlóspusztai koronglőtéren. Már a nevezésekből lehetett látni, hogy a Húsvét nem igazán érdekli a lövőket, mivel 73 előnevezés érkezett a versenyre, amiből végül 74 versenyző lett. Sarlóspuszta nagyon sok lövő szívéhez közel áll. Egyrészt egy átgondolt, jól kiépített skeet-trap komplexum, mely alkalmas remek Compak Sporting versenyek lebonyolításra is. Másrészt egyike Magyarország legkulturáltabb lőtere, mely a mellette elhelyezkedő hotellel, és a vadászati lehetőséget biztosító vadaskerttel, (szinte) mindent igényt kielégítő lövészparadicsom. És akkor még nem is említettem a pár éve beüzemelt golyós lőteret. 

De ami ennek a lőtérnek az előnye, az egyben a hátránya is. Az átgondolt, megtervezett lőtér a FITASC számok szempontjából korlátozott lehetőségekkel bír. Egy idő után nehéz (lesz) újat mutatni a versenyzőknek, hiszen az, hogy egy gépet arrébb rakok 10 méterrel, attól még az ugyanazt a korongot fogja dobni, csak egy kicsit más szögben. A másik (számomra) fájó pont, hogy a lőtér állagán meglátszik, hogy a lőtér közel (ha nem több mint) 10 éves. Sajnos az állag megóvására és fenntartására nem fordítanak kellő figyelmet. Aki több éve rendszeresen jár a lőtérre, azt látja, hogy az épületek állaga és kinézete egyre rosszabb. És bár lassan de (biztosan), szükség lesz egy komolyabb felújításra, ha tartani szeretnék az eddigi szintet. A másik komoly a versenyeket és azok eredményeit befolyásoló tényező a szinte mindig fújó szél. Mivel a lőtér egy sík helyen található (nevében is benne van PUSZTA), ahol szinte semmi nem gátolja a szél tombolását. Ez sokszor vicces vagy bosszantó helyzet elé állítja a lövőket és a szervezőket egyaránt, ahogy ez történt vasárnap is.

Pályák:

A négy jól megszokott pálya várta a versenyzőket. Bár a szervezők láthatóan átalakították a pályákat, azért még így is maradt néhány jól ismert korong, 1-es pálya "C" bejövő és "D" nyúl/looper, 3-as pálya két trap korong, amit versenyről versenyre folyamatosan "gyakorolhat" a nagyérdemű. Fentebb említettem, hogy a szél komoly befolyásoló tényező lehet ezen a lőtéren. Nos igen, ez most is bekövetkezett. Szerintem ezek a most beállított pályák még jó időben, tehát amikor nem kell, hogy az ember minden létező ruháját magára vegye, szóval akkor is a nehezebbek közé tartozik (és ezt több, a helyszínen lévő versenyző is megerősítette). Ezt a megállapítást alátámasztják az alacsony eredmények is. Többekkel beszéltem, akik voltak a verseny előtt edzeni és akkor sokkal jobb eredményeket értek el. Bár akkor jobb volt az idő és nem volt szél. Ezekkel nem is lett volna baj, ha mondjuk reggel valaki végignézi a pályákat és le ellenőrzi, hogy a korongok hogyan viselkednek a megváltozott időjárásban. Több olyan lövöt is láttam, aki egy-egy szimultán doublénál a második korongra rá sem lőtt, tekintve, hogy addiga elfújta szél. Ez már csak azért is kellemetlen mert a versenyt megelőző napokban folyamatosan viharos szelet jósoltak. Persze tudjuk (tudjuk???) hogy az időjárást nem lehet figyelembe venni, mint befolyásoló tényező, de egy olyan versenyen, aminek nincs igazi tétje, simán meglehettet volna tenni, hogy figyelnek az ilyen "apróságokra", ezáltal is növelni a jókedvet.

Szervezés:

A sarlósi versenyiroda azért még hagy kívánnivalót maga után, értem én, na, év eleje van. Reggel több versenyző is tapasztalta, hogy nincs rajta a nevezési listán. Ez már csak azért is volt vicces, mert az előző este közzétett listán még ott voltak. Na mindegy, megesik (valahol biztos). A másik dolog, hogy némely versenyzők menet közben módosíttatták a kategóriájukat, mert nem voltak benne biztosak, hogy jó helyre sorolták őket. Nem a Kezdőkre és Amatőrökre gondolok, hanem az idén a FITASC által átnevezett kategóriákra, Senior, Veterán, stb. Ezzel kapcsolatban minden infó fent van az MVE honlapján, mindössze annyit kellett volna tenni, hogy a verseny előtt utánézni és ha valakinek kérdése van, elmondani. Az már csak hab a tortán, hogy a közzétett eredményjegyzékben a Kezdők és az Amatőrök egyben szerepelnek. A verseny amúgy zökkenőmentesen, géphiba nélkül lezajlott, amiért piros pont a szervezőknek. Másik szintén nagyszerű ötlet, hogy a kupák és érmek mellé lőszert osztottak a helyezetteknek, amiért szintén piros pont jár. 

Értékelés:

Összességében, ha nem vesszük az időjárást és az abból fakadó minden kellemetlenséget, illetve a versenyiroda bénázását egy egész jó hangulatú verseny volt. Ha csak a hangulat szempontjából nézzük akkor egy remek verseny részesei lehettek akik tegnap ott voltak Sarlóspusztán. Viszont ha a szakmai szempontokat nézzük, akkor még van hova fejlődni. Bízok benne, hogy a szervezők levonják, levonták a megfelelő következtetéseket és javítani fognak a fentebb említett hiányosságokon.

Gróf Senkiházi

A Nyuszik kupa majd negyed évszázados hagyományával az egyik, hanem a legrégebbi versenysorozat kis hazánkban. Farkas "Cukorkás" Misi bácsi és családja által rendezett verseny minden évben üde színfoltja a magyarországi koronglövő versenyeknek. Nagyon sok vadász itt találkozik először ezzel a sporttal, mint igazi versenysport. Itt van lehetőségük, hogy megtapasztalják, hogy milyen is az érzés összemérni lőtudományukat az ország legjobb lövőivel. Hogy miben rejlik a Nyuszi kupa vonzereje? A képlet egyszerű:

- Azokat az embereket gyűjti össze akik szeretnek korongot lőni a hosszú szünet után kiváló lehetőség, hogy a rég nem látott ismerősöket és barátokat viszont lássuk.

- Olyan pályákon versenyezhetnek a lövők, amelyek, hivagatóak és egyszerűnek tűnnek, pedig nem azok.

- Mindenki kap ajándékot, ki olcsóbbat, ki drágábbat, de kap, és ilyen sehol máshol nincs az országban.

Körülbelül ez 4. vagy 5. alkalom, hogy részt vettem ezen a versenyen. Az első két alkalommal bíróként voltam. Nem volt egyszerű. Nagy a pörgés, tekintve, hogy minden évben nagyon nagy az érdeklődés a verseny iránt. (Pár éve ez a verseny állította be a résztvevői rekordot 154!!! fővel). Az utolsó 3 versenyen viszont már lövő voltam. Így, hogy ismerem mindkettő szerepet tudom, hogy nem egyszerű egyik oldal számára sem. Komoly kihívás a bíróknak állni a sarat az egész napos darálásban, míg a lövőknek sem egyszerű bírni azt, hogy akár 1.5-2 órát kell várni két rotte között. És persze a géphibák sem segítik a verseny gördülékeny haladását.

Pályák:

A pályákat most nem fogom részletesen bemutatni. Sajnos az elmúlt évhez képest nem sok változást tapasztaltam, már ami a pályák és a korongok beállítását illeti. Aki az elmúlt pár évben volt Bugacon korongot lőni, az most is azokat a pályákat találta, mint akkor. Annyi - ami szerintem nagyon pozitív dolog - változás azért történt, hogy a pályák rendesen, a Compak Sporting szabályok szerint, ki lettek karózva. Illetve Misi bácsi is elkezdett F.I.T.A.S.C. kottákat használni.

Szervezés:

A család most is kitett magáért. Mindent megtettek, hogy a versenyzők jól érezzék magukat. A bírókkal általánosságban nem volt gond. Talán csak annyi, hogy lassan fel kellene nőni arra szintre, hogy a szabályokat nekik is be kell tartani, mivel azt csak akkor tudjuk megkövetelni a lövőktől, ha ők maguk is betartják. (szemüveg, fülvédő). A büfében kapható ételek (szendvics, lángos, rántott és sült csürke, disznó húsok, palacsinta, csoki, stb) és italok kiválóak voltak és persze megfizethetőek, amiért plusz pont jár. És persze a végén jött az eredményhirdetés. Szokás szerint az eredmények - az első kivételével - nem kerültek felolvasásra, ami szintén egy barátságos gesztus azokkal szemben, akik esetleg rosszabb eredményt értek el.

Értékelés:

A tény, hogy bár szórakoztató versenynek van kikiáltva, a Nyuszi kupa sokkal több is lehetne attól mint ami eddig volt. Ehhez viszont kicsit jobban oda kellene tennie magát Misi bácsinak mind, ami a pályákat, mind ami, pedig a szakszemélyzetet illeti. Jövőre lesz a negyed évszázados, azaz a 25. Nyuszi kupa. Bízok benne, hogy sikerül ezt a jeles évfordulót méltóképpen megünnepelni egy nagyszerű versennyel, annál is inkább, hogy elvileg az lesz az utolsó. Nyuszi kupa. :( "A verseny nekem összességében tetszett!" 

Gróf Senkiházi