Lassan hagyomány, hogyha Magyarosrzságon FITASC nemzetközi koronglövő versenyt rendeznek, akkor az sikerbe torkollik. Valahogy olyan ez mint a biciklizés, ha egyszer megtanulja az ember, hogy hogyan lehet jó versenyt rendezni, utána már rutinból is meg fogja oldani. És ebben országunk tényleg nagyhatalommá vált az elmúlt években. Bár a szervezők bizonyos mértékben cserélődtek az évek során (akire szükség volt az maradt, akire nem az ment), de a színvonal nem csökkent, sőt nőtt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a tény, hogy a magyarországi Compak Sporting GP-k versenyző létszám évről évre növekszik. Idén sikerül a tavalyi rekordot is túlszárnyalni, hiszen 135 fő nevezett a versenyre. Persze a remek szervezés csak az egyik oldal, a másik oldal pedig a hotel közelsége. Kevés olyan hely van országunkban (van még ilyen egyáltalán?), ahol a ennyire közel található egymáshoz a lőtér és a szállás. És ahogy itt a lőtér és a hotel együtt jár, sajnos ugyan ez igaz az állapotukra. Ahogy az előző verseny beszámolója során megírtam, hogy a lőtér lassan, de biztos pusztul, ugyanez igaz sajnos a hotelre is. A szobákra évek óta ráférne egy festés, a zuhanyzókban a zuhanyrózsák penészesek. A másik érdekes dolog, amire külföldi lövők hívták fel a figyelmemet, az, hogy amikor egy-egy nagyobb verseny van a lőtéren, akkor a hotelben a felszolgált fogások adagja csökken, míg az áruk marad. Ez szintén nem szép és vendégcsalogató húzás.
Annak ellenére, hogy az előrejelzés szép időt jósolt a hétvégére, a szombat reggeli időjárás nem éppen a legszebb arcát mutatta a lövők felé. Nyirkos, felhős, majd pedig esős, végül pedig fágyolfelhős időben telt a verseny első napja. Az időjárási körülmények folyamatos változása ellenére született néhány kiemelkedő eredmény, melyek közül egy nagyon kedves volt számunkra. Jéri Tamás első nap 100-ból korongból 100 találatot ért el. Amennyire tudom, ilyen még nem volt kis hazánkban, vagy ha mégis, akkor nagyon-nagyon régen. Külön öröm, hogy ezt a teljesítményt egy magyar lövő érte el. A második (egy svéd versenyző) 99-es eredménnyel zárt, míg a harmadik helyen -holtversenyben - 98 találattal Szerdahelyi András, Palkovics András és egy norvég junior John-Ole Nordskog állt.
A második nap már sokkal jobban indult, hiszen verőfényes napsütésre ébredhettek a versenyzők, és a napsütés az egész nap folyamán kitartott. Míg szombaton a változékony időjárás, addig vasárnap a szél tette próbára a lövőket. Ha a szél nem lett volna elég, akkor ott volt plusz nehezítésnek a "sok doublés" pályák. Sajnos a szombati bravúrt nem tudta Jéri Tamás megismételni vasárnap, bár a 98 találatos eredmény így is szép pláne úgy, hogy ezzel meg is nyerte a versenyt. A II. és III. hely sorsáról szétlövés döntött, mely csatát Szerdahelyi András és John-Ole Nordskog vívta. A szétlövés első részében során nem sikerült eldönteni a helyezések sorsát, így következett a hirtelen halál. A második csatát a norvég junior nyerte, így övé lett a II. helyezés míg Szerdahelyi András lett a III. helyezett.
Pályák:
Ami a pályákat illeti, nem lehetett panasza versenyzőknek. Mind a kettő nap volt "egyszerű" és picit bonyolultabb pálya. A FITASC Compak Sporting szabályok értelmében a kétnapos, 200 korongos versenyeken az első nap 3 szóló + 1 doublé és "kottákat" kell használni, melyek közül egynek szimultán doublénak kell lennie. Szombaton a szimultán doublék az 1. pályára kerültek. Azt hiszem nagyon sok lövőben komoly (kiben pozitív, kiben pedig negatív) nyomot hagyott az 5-ös állás A/C doubléja. Ennek ellenére több 25-ös eredmény született és persze jó pár 24-es. A második nap következtek az 1 szóló és 2 doublés pályák. Ezek közül is egynek 2 szimultánosnak kell lenni. Bár a pályákon a korongok röppályái jórészt egyszerűbbek lettek, de az a tudat, hogy a korongok többségére csak egy lövést adhatnak le a versenyzők, komoly nyomást jelent a versenyzők nagy többségének. Ez látszott is az eredményeken, szinte senkinek nem sikerült az előző napi eredményét felülmúlnia, maximum szinten tartani. Amennyire tudom a külföldiek mind elégedettek voltak a pályákkal. Magyar versenyzők között akadt aki szerint túl könnyűek voltak a pályák (még akkor is, ha az eredményük nem éppen ezt tükrözte) és voltak akiknek kimondottan nem tetszett. Nekem az lett volna furcsa, ha a magyarok nem találnak hibát, de mindegy a hagyomány az hagyomány...
Szervezés:
A szervezők most is, mint az elmúlt GP-k alkalmával mindent megtettek a versenyzők kényelméért. A géptöltések szinte észrevétlenül lezajlottak. Minden a megfelelő idő a megfelelő helyen volt. Nem hallottam panaszt senkitől panaszt a szervezéssel kapcsolatban. A bírók hősiesen tették a dolgukat. Persze a monoton munka mellett be-becsúszott egy-egy hiba, de hát ők is emberek, még akkor is ha néhányan gépnek nézik őket. A nyelvi tudás, ahol még lenne hova fejlődni, mind a személyzet, mind pedig a bírók részéről. Összességében úgy gondolom, hogy az MVE egy újabb remek nemzetközi versenyt rendezett. Csak így tovább a következőkben is, ne adjuk lejjebb a szintet!
Gróf Senkiházi
