Nem tudom, hogy ki, hogyan van vele, de én már nagyon vártam, hogy elkezdődjön a szezon, legyenek végre versenyek, induljon be a koronglövő élet. Kimostam a mellényem, átnéztem a puskám, mégegyszer leolajoztam és megzsíroztam, ahol kell. Összekészítettem a lőszert, kicseréltem az elemet a fülvédőmben, megtakarítottam a szemüvegem, tehát megtettem mindent, hogy a lehető legjobban felkészüljek az első versenyre. Egyedül az edzés maradt el, de az egy másik kérdés, arra sajnos időm nem volt. De nem is nyerni akartam, egyszerűen csak jól érezni magam.
Több éves hagyomány már, hogy az első versenyt Sarlóspuszta rendezi. Jó szervezés, jó pályák, jó hangulat, sok lövő jellemezte ezeket e versenyeket eddig. EDDIG. A sok lövő most is megvolt, többnyire a jó hangulat is, bár az idő lehetett volna jobb is. A szervezés viszont szerintem hagyott kívánni valót maga után. Eleve egy ilyen verseny kezdése előtt illene egy megnyitót tartani, köszönteni azt a 100+ embert, aki megtisztelte a versenyt. Szerintem ez alap. A másik bajom a nevezéssel volt, bár erről nem 100%-ig a rendezők tehetnek. Nagyon várom már azt a pillanatot, amikor a lövők végre megértik, hogy azért van kitalálva a nevezésnél a megjegyzés rész, hogy oda írják be, ha valami különleges igényük van. Ez persze a legtöbb meghívóban nincs benne, de akkor is, ennyi ésszel azért rendelkeznie kellene mindenkinek. Kellene. De sajnos az igazság az, hogy még most is a nevezésnél megy a baszakodás, hogy én ezzel akarok lőni, meg azzal nem, meg miért abban a rottéban vagyok, stb, stb, stb. És akkor csodálkozunk (jó esetben, de inkább felháborodunk), hogy a 9:00-ás kezdésre meghirdetett verseny csak 9:30-kor kezdődik el. Csak úgy mondom, hogy a rottelapok nem íródnak meg maguktól, és nem rendeződnek sorba maguktól. Bőven van még hová fejlődni a versenyirodának is és a lövőknek is. Bármennyire is fáj ez van, ha színvonalat akarunk, ahhoz változtatni kell a hozzáálláson. Ha színvonalbeli fejlődést akar a lövő társadalom, ahhoz a lövőkre is szükség van, mert egy verseny egy gépezet, amiben benne vannak legalább annyira a lövők is, mint a rendezők és ha bármelyik rész hibázik (vagy csak szarul teszi a dolgát), az kihat az egész versenyre. Én rohadtul szégyellném magam, ha egy verseny miattam indulna később. De sajnos tisztában vagyok vele, hogy ezt a többség pont leszarja, mert ő fizet és legyen az, amit ő akar, de azonnal. A valóság viszont az, hogy ez nem vagy legalábbis nem teljesen így működik...
A pályákkal (mármint a beállítással) nem volt gond. Élvezhető, jó pályák voltak. Viszont voltak olyan nehezítő körülmények, amik tudták ezt a megállapítást árnyalni. Ilyenek voltak a géphibák, illetve az, hogy nem volt összetakarítva a pálya. Az őrségváltás előtt mindig az fogadott minket Sarlón, hogy a pályák rendezettek, az előző napi edzés maradványai, a korongtörmelék össze van seperve. Most úgy tűnt, hogy erre nem jutott idő vagy nem is foglalkoztak vele. Különösen kellemetlen volt ez a 2. és 4. pálya nyúl korongjai kapcsán, ahol voltak olyan pontok amikor nem lehetett rendesen látni, hogy hol is gurul a korong, mert annyira törmelékes volt az útvonala. a 4. pályán konkrétan fél pályától már nagyon nehéz volt meglátni, hogy hol is gurul a nyúl. Ehhez jött még hozzá a temérdek géphiba. Nem adta ki, törve jött, beledobta a bódéba, stb. Bármennyire is jól van kitalálva egy pálya, az ilyen hibák simán taccsra tudják tenni az élményt. És bár a szervezői oldalról nagyon sokan voltak jelen a versenyen (csak az nem volt ott, akinek kellene), de mégsem tudtak mit kezdeni a helyzettel. A 4. pálya "B" gépét konkrétan 3-szor láttam, hogy megnézik, de mégsem volt tapasztalható javulás. Folyamatosan törte vagy nem adta ki a korongot. Ez a hiba, főleg egy 2 szimultános pályán, nagyon el tudja rontani a hangulatot. Nem is beszélve arról ,hogy mennyi "NO BIRD"-öt kell nyomni a bírónak és, hogy mennyi korongot dobtak ki fölöslegesen. Ez mind pénz és idő. Azon a pályán nagyon sokan sokat vesztettek. A lövők értékes találatokat, a rendező meg pénzt. Kérdem én, biztos, hogy erre van szükség, biztos, hogy ez a helyes út? Szerintem a válasz egyszerű, NEM! Igenis legyen a rendezőnek gondja arra, hogy az előző napi edzés törmeléke el legyen takarítva. Igenis figyeljen arra, hogy amennyire csak lehet segítse a lövőt, hogy eltaláljon egy-egy korongot. Ne legyen olyan "nehezítés", hogy a korong a törmelék között gurul ezáltal nehezítve a találat megszerzését. Nagyon sok lövő panaszkodott, hogy nem látja, vagy nem látja jól a nyulat...
Az eredmények magukért beszélnek. A többség képes volt a 80% feletti teljesítményre, ami szerintem nem rossz. Ami mellett viszont nem mehetünk el szó nélkül, az Jéri Tamás teljesítménye, aki 100/100-as eredménnyel nyerte a versenyt. Még itthon is ritkaságszámba megy az ilyen kiemelkedő teljesítmény. Szóval szép volt Tomi. Persze a 2. helyezett Endrődi Roland 99-es eredménye sem kutya. Mondhatjuk, hogy ők nem szarral gurigáztak vasárnap, rendesen odatették magukat. A 3. helyezett Szakács Zoltán lett 95-tel, ő sem szégyenkezhet, ez is kiváló eredmény.
(Aki esetleg még nem látta az MVE honlapján az eredményeket, az katt. IDE)
Díjakról sajnos nem tudok semmit, mert a tegnapi azon ritka esetek egyike volt, amikor nem tudtam megvárni az eredményhirdetést, bocsánat.
Felemás érzéseim vannak a versennyel kapcsolatban. Jó volt, de valahogy mégis többet vártam. Jól éreztem magam, de mégsem volt igazán jó. Valami hiányzott, valami nem volt meg, ami eddig igen. Kicsit úgy érzem, hogy egy verseny volt "amit meg kellett rendezni, mert tőlük elvárják", de mégsem tette oda magát a rendező. Olyan "csinálok valamit, hogy pörögjenek a számok", de csak az minimumot adom. Rossz látni, hogy a lőtér folyamatosan pusztul és nem fordítanak figyelmet a karbantartásra, felújításra. Leszakadt pályaelválasztó hálók, rohadó korlátok, porladó beton a lőállások környékén, egyre több korongot törő gépek. A karbantartás hiánya egyre jobban szembetűnik, mint ahogy az is, hogy a lőtér egyre mélyebbre süllyed a pusztulás gödrében. Még bőven ott vagyunk, ahonnan van visszaút, csak kérdés, hogy:
1. Ez feltűnik-e azoknak, akiknek fel kellene, hogy tűnjön?
2. Hajlandóak-e tenni azért és pénzt áldozni arra, hogy ne legyen az enyészet martaléka a lőtér?
3. Akarják-e, hogy még nagyon sokáig meghatározó szerepet töltsön be a lőtér a magyar koronglövő életben?
Bízom benne, hogy mindhárom kérdésre IGEN lesz a válasz!
Gróf Senkiházi
